Mjonggan (Hwasŏng-gun)
régebbi, 1981 és 2004 között használatos nevén megye Észak-Koreában, Észak- tartományban.
A megye eredetileg Kogurjo része volt, majd egy ideig kínai megszállás alá került. 1398-ban a területén hozták létre ot (명원역; 明原驛), ezzel egyidejűleg, 1461-ben pedig része lett. északi területeit leválasztva létrehozták t (명천현; 明川縣), amelyet 1605-ben községi rangra, 1895-ben pedig megyei rangra emeltek. 1952-ben átszervezték a közigazgatást, és létrehozták megyét (영안군; 永安郡). 1967 októberében a megyét átnevezték -ra (명간군; 明澗郡), majd 1981 októberében Kim Ir Szen utasítására felvette a nevet abból a célból, hogy a megyét vegyészeti kutatások központjává tegyék. 2004-ben visszakapta korábbi nevét.
Északról Orang megye, keletről a Japán-tenger (Koreában „Keleti-tenger”), délről Mjongcshon megye, délnyugatról pedig Kildzsu megye határolja.
Legmagasabb pontja az méter magas.
A megye eredetileg Kogurjo része volt, majd egy ideig kínai megszállás alá került. 1398-ban a területén hozták létre ot (명원역; 明原驛), ezzel egyidejűleg, 1461-ben pedig része lett. északi területeit leválasztva létrehozták t (명천현; 明川縣), amelyet 1605-ben községi rangra, 1895-ben pedig megyei rangra emeltek. 1952-ben átszervezték a közigazgatást, és létrehozták megyét (영안군; 永安郡). 1967 októberében a megyét átnevezték -ra (명간군; 明澗郡), majd 1981 októberében Kim Ir Szen utasítására felvette a nevet abból a célból, hogy a megyét vegyészeti kutatások központjává tegyék. 2004-ben visszakapta korábbi nevét.
Északról Orang megye, keletről a Japán-tenger (Koreában „Keleti-tenger”), délről Mjongcshon megye, délnyugatról pedig Kildzsu megye határolja.
Legmagasabb pontja az méter magas.
Térkép - Mjonggan (Hwasŏng-gun)
Térkép
Ország - Észak-Korea
 |
 |
| Észak-Korea zászlaja | |
Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| KPW | Észak-koreai von (North Korean won) | â‚© | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KO | Koreai nyelv (Korean language) |